Indulás a schwechati reptérre reggel 8-kor. Repülőjegy kiváltása, könnyes, szomorú búcsú a szülőktől és belépés a duty free shop részlegre. A gépünk 10 perc késéssel 12:30-kor elindult Rómába.
Fentről a táj csodálatos. Látni véltük (Vikivel: utazó- és szobatársam) a horvát szigeteket és Olaszország keleti partját. 1:15 perces út után -kicsit a földdel megütközve…pilóta bácsi picit becsapódott a földbeJ- megérkeztünk a római reptérre. 3 órás várakozás után beszálltunk Reggio di Calabriaba tartó repülőre. Ez nagyobb volt, mint az előző. A gépen fél órát vártunk, mire elindultunk, ugyanis a csomagokkal valami gubanc volt, mert állandóan a csomagteret nyitogatták. Felszálltunk és 45 perc után megérkeztünk a forró Calabriába. A reptér elég pici, így nem bussza, hanem gyalog mentünk be a váróba, és hosszas és izgalmakkal teli pillanatok után megláttuk a csomagjainkat.
Ildikó már várt minket. Kocsiba pattantunk és olasz vezetési stílushoz méltón (hatalmas tempó, hírtelen fékezés, nagy dudálás) épségben megérkeztünk a szállásra. 3 szoba, 2 magyar és 1 olasz lány fogadott minket. A magyar lakótársak 1 nappal érkeztek korábban, az olasz leányzó (Antonella) viszont állandó lakó.
Első este lesétáltunk a partra és megnéztük a híres Arribba „bulihelyet”. Gondoltuk megünnepeljük szerencsés földetérésünk és iszunk koktélt. No comment….. A feeling megvolt. Mi kis naívak gondoltuk, biztos esernyővel, díszekkel megpakolva hozzák ki erre…. Carribba feliratú műanyag pohárban 2 db szívószállal meg is kaptuk koktéljainkat. Az íze … nem volt rossz.
Reggio nagyon cuki város. Kb 180.000 a lakosság. A házak régiek, de hangulatosak és mindenhol van az ablakon zsalu. Bár életemben nem láttam ennyire szemetes utcákat. Viszont autókból a legjobbak vannak. Az emberek közvetlenek. Ha idegent látnak megbámulják. De naggggyon feltűnően.
